A grízgombócot szeretik a legjobban a gyerekek, persze, hogy ennek az elkészítése a legnehezebb, mert vagy sikerül vagy nem. Rendszeresen próbálkozom megfejteni a titkát, ennek során szerintem én már mindenféle-fajta nemsikerült grízgombóccal találkoztam. Kitartásomban segít, hogy időről-időre jól sikerül és akkor nagyon megdicsérnek érte a gyerekek.

A római tálban akkor szeretek sütni, amikor van ideje sütés után még benne kihűlni annyira, amikor már fogyaszthatóvá válik. Viszont addig nem kell hozzányúlni. Igazi hétvégi gyorsan előkészíthető, időre elkészülő ebéd.

A házi disznó- és marhavágások elmaradása után a csontlevesek készítése a boltban kapható kínálatból új megoldásokra ösztönöz. Az elmúlt időszakban az oldalasból szoktam alaplevest főzni, ami csontos is, húsos is és sokféleképpen lehet felhasználni a levét és a főtt húsát is.

Egy időben kétféle kenyér sütéséhez nem dagasztottam, azaz csak összekevertem a kenyértésztát éjfélkor. A tészta egyik feléből gyökérkenyereket sütöttem a reggelihez, a másik felét megpróbáltam római tálban megsütni. Amíg sül, leírom, hogyan készítettem.

Nincs se élesztőm, se öreg tésztám, pláne nincs kovászom, tehát amíg nem kapom össze magam jobban, addig a még meglévő szárított élesztő készletemet apasztom. Annyira készülök már arra, hogy új kenyérsütős korszakba lépek, hogy lisztjeimből is kifogytam. Azt már le sem merem írni, egy gramm kenyér sincs itthon szombat reggelre. Na, ezért fogtam hozzá péntek éjfélkor egy dagasztás nélküli kenyértészta bekeveréséhez. Míg sülnek a próbálkozásaim, gyorsan leírom, hogyan készültek, milyenek lettek, hátha máskor is leszek hasonló helyzetben.

Egy régi teás fémdobozban tárolok előre bekevert fahéjas porcukrot is. A gyerekek megkedvelték az ízét, édes szóráshoz vagy süteményekbe ízésesítéshez is használjuk. Főzés közben jó, ha kéznél van, ezért időnként feltöltöm a dobozokat előre.

Egy régi teás fémdobozban tárolok előre bekevert kakós porcukrot. Persze van itthon gyorsan oldódó bolti kakaópor is és a kihagyhatatlan Nesquick is, mert van, akinek annak az íze a kedvence, de igyekszem a gyerekeket a valódi kakaó ízével is megismertetni.

Mióta elkezdtem frissen darált húst vásárolni és nem itthon a saját darálómmal darálom, azóta lényegesen többször készül darált húsból étel, mint korábban és ez jóval kevesebb mosogatással, pakolással jár. Viszont a darált hús nagyon kényes termék, ezért hazaérve a lehető leghamarabb fel kell dolgozni. Akár éjjel is, egy sűrű nap után, amikor a család már lepihent és tulajdonképpen az én elmém is, csak a testem automatizálja magát a fazék mellett. Aztán jönnek a gyorsító ötletek. Így készítettem el egy fűszeres alapot éjjel egy paradicsomos szószos raguhoz a gyerekeknek paradicsom nélkül.

Eddig a hűtőben várta az aludttejem, hogy végre legyen időm rá. Még nem igazán kóstoltam aludttejet, gyerekként pláne elkerültem, de most megkóstoltam és meglepődtem mennyire finom, lágy, krémes íze van. Így már bátran vágtam bele életem első prósza sütésébe.

A kávéfőző vízkőmentesítése közben sort kerítettem a másik vízkövesedésre hajlamos eszközömre is, a kancsós vízforralóra. A citromsav-víz arányára végre találtam egy kézzelfogható értéket, így most ezzel próbáltam ki. Jó lett.

A kávéfőző vízkőmentesítése nem tartozik a kedvenc feladataim közé, de most megtaláltam az előző gépünk karbantartásához használt (általuk kötelezően előírt) maradék vízkőoldóját, és megpróbálom adoptálni józan ésszel a mostanihoz. Mivel egy csomag akár 2-3 alkalomra is elég lehet, inkább felírom magamnak, most hogyan csináltam, ne kelljen néhány hónap múlva újra kutakodással töltenem az időmet.

Ahogy sokan mások, én is szívesen sütök Limara receptjei alapján. Egy morzsa nem sok, annyi kenyér sem maradt mára és már amúgy is nagyon rég óta szeretnék újra rendszeresen kenyeret és házi péksüteményeket sütni. A padlizsánsütéssel párhuzamosan egy kiflisütésbe is belevágtam. Már most érzem, ismét hosszú lesz a mai nap.

Nem fűzök túl sok reményt a mostani padlizsánsütés próbálkozásomhoz, mert van közte már túl öreg, kifakult is, van egy kissé puha is és persze a két legkisebb az, ami érdemben jókor van jó helyen. Nem baj, a kertünkben ennyi és így termett, tegnap a vihar előtt leszedtem, most pedig héjában megsütöm és várom, milyenek lesznek a tapasztalataim a különböző korú sült padlizsánok ízeiben.

A szilvásgombócgyártás mellékágán készült nudli is, mert ez végre egy olyan kézi készítésű étel, amit mindenki szeret a családomban. Mindenki más ízesítéssel fogyasztja, az én feladatom csak a nudli legyártása, a többit megoldják már ők maguk.

Avagy szilvásgombóc szilva nélkül, csak csokoládéval töltve. A gyerekeim nem szeretik a főtt, lágy gyümölcsöket. A gombócgyáram bezárása előtt kaptam az ötletet húgomtól, hogy tegyek a fahéj helyére kakaót. Na így jutottam el a szilvamentes, csokoládés szilvásgombóchoz. Megérte.

Ahány családtag, annyiféle módon szereti a gombócot. A szilvához annyira megszokott fahéj ízesítés helyett, ki kellett próbálnom a kakaós-csokoládés változatot is. Megérte.

Nénje küldött a gyerekeknek néhány szem szilvát, de nem fogyott el. A makói piacon pedig vettem pár szem krumplit, mert eredetileg rózsákat szerettem volna gyökereztetni bennük, de végül nem szedtem hajtásokat. Ha pedig egymás közelében van a krumpli és a szilva, akkor abból a legjobb, ha szilvágombóc készül.

Mire a frissen készült lecsó a sok zöldségdarabolás után elkészül, addigra még az is megéhezik, aki nem is szereti a lecsót és inkább nutellás kenyeret eszik helyette. De az elszánt lecsóhívők sem mindig tudnak várni a végtelenig és tovább, na ekkor lehet bevetni számukra a hideg tejfölt a hűtőből.

Sokszor sok lecsót főzni elég unalmas feladat időnként. Néha jól esik leülni és zöldségeket darabolni egyforma méretűre, néha meg úgy érzem, soha nem leszek kész (időre). Az mindig egy jó pillanat, amikor elzárom a tüzet a fazék alatt, igen elégedett szoktam lenni ilyenkor magammal, mintha valami nagy tettet hajtottam volna végre. Pedig még csak ekkor kezdődik a tojásos lecsó készítése. Nem nagy kunszt, csak egy maceracsavar. De megéri.

Egyre több fokhagymát használok fel a főzéseim során, de szeretem a macerásabb részfeladatokat együltő helyemben megoldani hosszú időre. Ezért is készítettem most a frissen vásárolt fokhagymából sós krémet, amiből csak 1-1 teáskanálnyi mennyiséget használok majd a levesekbe, húsételekbe, pácokba, vagy csak egy kis olajjal és vízzel elkeverve lángoshoz.

A kertünkben elkezdett érni a paradicsom, de sajnos idén paprikát nem ültettem, ezért azt most Makón szereztem be a piacon, ahogy a hagymát, fokhagymát is.

A mandulát felhasználás előtt meg kellett tisztítanom a vékony, barna héjától. Évekkel ezelőtt egyszer már megpróbáltam ezt és akkor jöttem rá, hogy ez nagyon könnyű feladat, de legtöbbször én is a kényelmes, teljesen tiszta mandulabelet szoktam vásárolni. Most viszont nem kaptam olyat, de lehet ezentúl nem is keresem a polcokon. Tényleg egyszerű otthon megpucolni, ráadásul a hőkezelés miatt egyből tiszta alapanyagot is nyerek vele.

Makón jártam a piacon, ott vettem 5 csokor friss kaprot (180.-Ft/db). Ez a mennyiség 1 tálcára elég az aszalógépbe. Egyszerűen levegőn szárítva nekem nem lesz olyan szép, ízes, mint géppel, ezért inkább pár órára betettem a gépbe.

A reggeli kávéba kortyolás után derült ki, hogy bizony ezt a tejet egy nappal hamarabb kellett volna meginni. Közel két palack volt még belőle a hűtőben, ezért úgy döntöttem, hogy az egyik üveget aludttejként fogom hasznosítani, a másikat viszont az éhes kaukázusi kefírgombáknak adom, hátha nem sértődnek meg és készítenek belőle kefírt, amit napokkal később is fel tudok még használni, így a tej nem vész kárba.

Újabb módon próbáltam ki a kaukázusi kefires palacsintakészítést. A hozzáadott finomliszt egy részét teljes kiőrlésű búzaliszttel váltottam ki.

Kézzel kevertem simára a tésztáját, ezért jobban odafigyeltem az összetevők sorrendjére, hogy sima legyen a massza.

A befőzési szezonban az újonnan szerzett üvegek vagy a korábban gondosan matricázottak megtisztítása a vignettáktól, címkéktől, matricáktól, ragasztó maradékoktól nekem azóta nem okoznak komolyabb nehézséget, mióta tudatosítottam magamban, hogy a ragacsokat alapvetően az olaj oldja és nem a víz és a mosószerek. Természetesen a legfontosabb, hogy minél kevesebb olaj kerüljön a mosogatóvízbe, ezért minimalizálom az erre a célra használt olaj mennyiségét, ha már kikerülni egyelőre nem tudom.

Hosszú évek óta használom az összegyűjtött, többé-kevésbé egyforma méretű üvegeket a befőzésekhez. Időnként annyira megfogják a sűrű szörpök, szószok belülről az oldalukat a legelérhetetlenebb helyeken, hogy a következő felhasználás előtt többszöri mosogatógépes mosás sem segít rajtuk. Mivel már jópár kezelésre váró üveg összegyűlt a mosogató körül, és a kisüvegeim is fogytán vannak, a mai kézi mosogatáskor sorra kerítettem ezt a feladatot is.

A reggeli kávéba kortyolás után derült ki, hogy bizony ezt a tejet egy nappal hamarabb kellett volna meginni. Közel két palack volt még belőle a hűtőben, ezért úgy döntöttem, hogy aludttejként fogom hasznosítani. A másik palackot a kaukázusi kefírgombáknak adtam, akik kefírré alakították át.

A vegyszermentes kerti kígyóuborkát leszedés után sajnos sem nem ettük meg, sem nem tettük a hűtőbe. Most találtam meg a kemény, de hámozva már nem olyan ízletes uborkákat a konyhában kallódni. Mielőtt a komposztra hajítottam volna őket, sajnálkozásom újabb ötletet generált. Arcpakolást készítek belőle.

Kaptunk nagyon szép érett fügéket a szomszédasszonytól, de nem fogyott el. Most először megpróbáltam a fagyasztóba tenni, hogy majd később fel tudjam használni.

Az egyik leggyorsabban, legkönnyebben elkészíthető gyors, csokoládés házi sütemény, amit a gyerekek már önállóan is el tudnak maguknak készíteni. Bár az is igaz, hogy ekkor egészen nyilvánvalóvá válik számukra, hogy a csokitorta cukkinit tartalmaz. Érdemes ezt az információt már csak akkor megosztani velük, amikor már a sütemény íze és állaga meggyőzte őket arról, hogy a cukkiniből baj nem lehet.

Lehetőségem adódott arra, hogy biotermesztésből származó kukoricacsöveket vegyek. Azonnal lecsaptam az ajánlatra és kértem 20 csövet tegnap. Ma már sürgősen neki kellett állnom megpucolni, nehogy elfeledkezzek róla. Végre leültem a konyhában az egész napi mászkálás után és csöndesen a holnapi Angry birds 2 premierre készülve az 1-et hallgatva elkezdtem fosztani a csöveket.

Mivel egyszerre csak 4 üveg fér a fazekamba, ezért szakaszosan készítem az őszibarack befőtteket és most van lehetőségem többféle ötletet is kipróbálni. Most a felöntőlébe kerülő cukrot karamelizáltam, most maradtam az 1 liter vízbe 3 evőkanál cukor aránynál, a citromot lecsökkentettem 1 mokkáskanálnyira üvegenként.

Az idei első őszibarack befőtt elkészülte után én nagyon örültem, hogy egy jó állagú, nem túl édes, szinte eredeti ízű befőttet sikerült készítenem. Viszont kérték, hogy ha lehetne akkor készítsek egy kicsit édesebbet, ezért készült 4 üveg próbaüveg így is.

A kertben féléretten a földre pottyant almák megsokasodtak. Nem szépek, de a mienk. Ízesek, kár lenne almaecetet gyártani még belőlük, ezért egy nemszép, de hasznos süteménybe tettem őket. A tésztájába teljes kiőrlésű lisztet is tettem, de ez csak próbálkozás volt, hogy szokjuk ennek a lisztnek az ízét is.

Soha nem gondoltam volna, hogy a millió egy helyen kapható hamburger helyett a gyerekeim inkább az enyémet kedvelik meg és rendszeresen követelik, hogy süssek még. Ráadásul a húsevés nem a gyerekek erőssége, de a hamburgerrel úgy tüntetik el a tányérról, mintha legalábbis csokoládéban pácoltam volna a húst. Pedig se pác, se előkészületek, csak hirtelen felindulásból sütés. Akkor lássuk a nagyszerűség egyszerűségét.