Tavaly (2019-ben) készítettem először rózsaszirmokkal ízesített mézet, fantasztikus volt, ezért idén újra megismételtem.

A kerti rózsabokorról gyűjtöttem a szirmokat még tegnap az első eső előtt 1 óra körül (1-re már a focistákért kellett mennem az iskolába Bozsik miatt, szerencsére csak 3 körül kezdett esni).

Az egyik kedvenc paradicsom salátám, ami köretként is megállja a helyét akár rántott, akár roston sült húsok mellé. Talán még halételeket is lehet vele köríteni. A hagyma miatt nem randiétel, de baráti társaság vendéglátásakor, pláne nyáron nagy sikere tud lenni. Tálalás előtt közel 30 perc kell ahhoz, hogy összeérjen, érdemes ezzel kalkulálni.

A fiúk épp autós programra mennek, mert látják, hogy engem elveszítettek a rózsafronton, de ha egyszer más nem jött sziromért... hát csak neki kellett fognom az alkotásnak. Mielőtt elmentek, odahívtam őket az aszalótálca megszaglászására. A legkisebb fiam jött elsőként a "jó, mutasd, hamarabb szabadulok" elve mentén. Beleszagolt, mint gyanakvó macska a tápos dobozba, aztán fölkapta a fejét és azonnal visszahajolt és mélyet szippantott és akkor már rikkantott is, hogy Apaaaaa! Azonnal szagoljátok meg ti is! A fiúk is elájultak és érezhetően még vidámabban indultak útnak, beszippantva a gyönyört. Ez alkalommal akácmézbe tettem a kertben nyíló szőregi rózsa szirmait 2019. július 7-én.