Még 2020-ban készítettem el így ezt a receptet, mivel kezdődik a sütőtök szezon, elővettem és berakom ide a gyűjteménybe.

Sárga - sárga

Elraktam sült sütőtököt pürésítve a fagyasztóba későbbi keksz és muffin sütéshez, de egy adagot megtartottam nudlinak. Bújtam a netet már tegnap is receptért, de csak nem találtam rá, ami berobbantotta volna a képernyőmet az egyszerűségével. Végtelenül sajnálom, hogy nincs itthon ricottám, se parmezánom, de nem hiszem el, hogy anélkül nem lehet effélét főzni. Ha csak azzal lehetne, akkor a sütőtök palánta mellett ricotta bokornak és parmezán díszfűnek is lennie kéne.

Mindegy, végül úgy sem volt időm főzni, bevágtam a hűtőbe a pürét, de most kész lettem az egyik munkámmal, gondoltam kikapcsolódásképpen gyorsan főzök ebédet és végre elkészítem az eltervezett nudlikat.

Na azért csak ránéztem még egyszer a netre.

"batáta nudli, batátás nudli, batátás gnocchi, batátás nyokki, ugyanezeket édesburgonyásan" is kerestem. Ugyanaz, mint tegnap, ricotta, parmezán, meg várjak 2 órát vele, hogy összeszokjanak az alkatrészek, meg tegyem habzsákba, meg effélék.

Aztán elkezdtem csodálkozni, hogy elmaradt a receptekből a tegnapi zsályás vajban fürdetése a nudliknak, amin azért nem hőbörögtem, mert az meg épp lenne hozzá, de gyerekkosztot készítek, nem hinném, hogy az anyai ázsióm az összezsályázott narancssárga nudlikkal nagyot nőne a gyerekek szemében.

Nem igazán értettem, hogy tegnap még minden nudlit zsályában kellett füröszteni, ma meg elég a parmezán és ricotta bele (ami azóta sincs és nem is lesz)?

Végül csak rájöttem, hogy a hűtőmben lévő narancssárga püré az sütőtökből van és nem édesburgonyából, tehát eleve rossz alapanyagra kerestem rá.

Totál megzavart a színe (!!! :-D )

No, most fogom, összekeverem liszttel és tojással és vagy jó lesz vagy nem. Vaj van, zsálya van, mák van, éhes gyerek van.

Makkal meg mindenki tud álmodni.

Az én receptem:

- közel 90 dkg tiszta, sült sütőtök püré (késes aprítóval pürésítettem, miután a sült héját lehúztam róla)

- 6 egész tojás (30 dkg-ként 2 db)

- 5 dkg teavaj

- 50 dkg finomliszt

- 1 csapott teáskanál só

A késes aprítóval pürésítettem a tököt. Ahhoz, hogy ez jobban működjön, hozzáadtam a tojásokat is és a vajat is, hogy megpróbálja krémesre keverni. Nem könnyen ment, de megbirkózott vele.

Egy nagy keverőtálba kikapartam a puha pürét, majd hozzáadtam közel fele mennyiségű lisztet és gumikesztyűben összegyúrtam. Viszonylag könnyen és gyorsan ment.

Nagyobb gombócot vágtam ki a nagy adag tésztából, abból 2-3 cm átmérőjű rudat sodortam. Lisztezni nem kellett a deszkát, nem igazán tapadt hozzá.

Szeleteket vágtam, majd a szeleteket lisztbe mártott villával megnyomtam, hogy díszesebb legyen. Leginkább azért, hogy másképp nézzen ki, mint a krumpli nudli, mert ez nem az.

Sós vízben, amibe kicsi olajat tettem főztem ki a nudlikat.

Teflonban vajat melegítettem, a vízből kivett nudlikat a vajon megpirítottam.

Tálalási lehetőségek:

- pusztán önmagában is finom, kifejezetten édes, de vajon lepirítás is ad neki izgalmas ízt

- tejföllel, pirított házisonka kockával sósan, fokhagymaporral ízesítve

- vajon zsályaleveleket pirítottam és abba forgattam

- nutellával

Óriási ötlet, nem tudom kitől származik, de nagyszerű és finom. Direkt nem írom, hogy cukkini sztrapacska, mert igazából a sztrapacska textrúráját, annak egyediségét nem hozza. Ez egy finom, markánsabb állagú galuska, ami a kamrában kóborló, kicsit öreges cukkininek is jó feldolgozási lehetősége lehet. Íze szerintem egyáltalán nem érződik, kicsit sűrűbbre kell készíteni a tésztát a leíráso szerint, én is ezt követtem. A galuska könnyen szaggatható, könnyen fő, szép formájú lesz és finom.

A reszelt tészta és a házi tarhonya feltétele a keményre gyúrt tészta, de az nekem nem nagyon megy. A gépesítéssel próbálkoztam, többé-kevésbé sikerrel.

Ez kedvenc lesz, mert könnyű a pác, könnyű a sütés. Azért módjával, mert az olajban sütés sok olajat kíván és könnyen megég még olajsütőben is. Vagy még rá kell jönnöm a forszára.

Első próbálkozás, most sül.

A banánfagyasztással párhuzamosan a már elég érett részekből készítettem palacsinta tésztát, majd az elektoromos palacsinta sütő lapján korongokat sütöttem belőle. Így kevésbé szagos és nem ég le.

Nagyon szeretem ezt a süteményt, hamar elkészül, de a legfinomabb mégis csak másnap lesz. Érdemes megvárni, vagy késő este készíteni és csak reggel megszelni. Lehet egyben is sütni és kis muffin adagokban.

A darázsfészek egy fantasztikus kelt tésztás sütemény, eddig ritkán sütöttem, de mindig nagyon különleges volt. A mai egy kicsit túl/hirtelen sült, ezért ropogós lett a héja, amire rásült a cukros dió, ez abszolút a kürtős kalácsra emlékeztetett engem. Tudom, soha többet nem fog így sikerülni, de azért leírom még most frissibben a receptet, hátha.... egyszer... nagyon sokszor... bárcsak...

Ez még egy kísérleti próbálkozás volt, amiben a talált recept alapján 5 dkg élesztőt használtam és 25-30 dkg öregtésztát, de tervezem, hogy csökkentem az élesztő mennyiségét és tovább próbálkozom vele. Mindenesetre az első próbálkozás nagyon finom lett.

Egy kifejezetten nagy póréhagymát vettem, ezért szeletelés után ketté vettem és egyszerre, egy időben két, teljesen más ízvilágú levest főztem belőle. A tejszíntől egy lágy ízű, finom leves lett belőle. A póréhagyma másik feléből póréhagymás sütőtök krémleves készült.

Einstein krémes. Okos süti. Sokféleképpen nevezik ezt a süteményt, amiben tulajdonképpen sülés közben fázisszétválás történik ülepedés és sülés közben. Érdekes és finom eredménnyel zárul a sütési folyamat, ami nem túl rövid, 1-1,5 óráig is eltart.

Kovászmánia, kovásztrendek, karanténkonyhák ide vagy oda, nekem az öregtésztával készült kenyerek, kalácsok, kiflik, zsömlék váltak be a legjobban.

Az összeállított tésztán kipróbáltam az összes gyereknyomdámat, de egyiket sem találtam megfelelően látványosnak, ezért elővettem egy kis csipkedarabot és azzal mintáztam a kinyújtott tésztát, majd a nem régen vásárolt apró margaréta kiszúróval szaggattam apró kekszeket. Ez így ahogy van már finom, bár eredetileg töltött kekszeket készítettem volna. A sütésre nagyon kell figyelni, hogy ne piruljon meg még ennyire se, mint ahogy most sikerültek az enyémek a fotón.

Életem első olyan aprósüteménye, ami teljeskiőrlésű, méghozzá 12 gabonás lisztből készült és hihetetlenül finom. A hihetetlenül finom azt jelenti, hogy mind a férjem, mind a finnya gyerekek örömmel falatoztak belőle, pedig a színe alapján látszik, hogy ez bizony teljeskiőrlésű lisztből készült. Mégis omlós, mert a marcipán azzá teszi, a tetejére rásült dió pedig ad hozzá még egy extra ízt. Megpróbálom újra megsütni ma, hátha sikerül. Sikerült, ezért most az újrasütött sütemény receptje van már itt lejegyzeve.

Anno gyerekkoromban a MÁV ebédlőjének büféjében, majd a gimi büféjében ettem olyan kókusztekercset, aminek könnyű, krémes tölteléke volt, amiben nyoma sem volt a porcukor karcosságának. Teljesen véletlenül bukkantam a háromlapozós szakácskönyvemben egy olyan receptre, ami ehhez a legjobban hasonlít, azót is ezzel kíséletezk itthon, hogy egyszer sikerüljön elkészítenem gyerekkorom kedvenc kókusztekercsét. Egyelőre itt tartok a kísérletezéssel.

Tavasszal azt reméltem, hogy idén sok cukkini terem a kertünkben, még a kaspós tartásával is megpróbálkoztam, de sajnos csak néhány cukkini lett, bár a levéldzsungel és a virághozam csodás volt. Az ősz beálltával egy biogazdálkodótól vásároltam két kisebb cukkinit, amit szerettem volna télire eltenni panírozva a fagyasztóba, de frissen is kisütöttem belőle ebédre. Nagyon szeretem, a húspárti családtagok kevésbé rajonganak érte. Egy napnyi pácolást megér, ezért érdemes előre tervezni a készítését.

Újabb módon próbáltam ki a kaukázusi kefires palacsintakészítést. A hozzáadott finomliszt egy részét teljes kiőrlésű búzaliszttel váltottam ki.

Kézzel kevertem simára a tésztáját, ezért jobban odafigyeltem az összetevők sorrendjére, hogy sima legyen a massza.