Tavaly (2019-ben) készítettem először rózsaszirmokkal ízesített mézet, fantasztikus volt, ezért idén újra megismételtem.

1900.- Ft körül vettem kilóját a sárgabaracknak. Mivel a fiam épp nagyon beteg volt, nem különösebben foglalkoztam az árával, mert tudtam, hogy a gyümölcs ízleni fog neki. Ezek most nagyszemű sárgabarackok voltak, nekem az előzőleg vásárolt kisebb szeműek jobban ízlettek, de az már elfogyott (letermett), mivel csak 1 hét után tértem vissza a fóti zöldségeshez a Somlyó lábához.

A kerti rózsabokorról gyűjtöttem a szirmokat még tegnap az első eső előtt 1 óra körül (1-re már a focistákért kellett mennem az iskolába Bozsik miatt, szerencsére csak 3 körül kezdett esni).

Egyszerre nagyobb mennyiségű, egy érési idejű paradicsomot kaptam. Lecsófőzés előtt az aszalt paradicsomhoz készítettem elő a gerezdeket, hogy a belsejéből majd lecsót főzhessünk bográcsban.

Teljesen véletlenül bukkantam erre a csodálatos ízű mártásra, ami fűszeres sült húsok kitűnő kiegészítője. Most nincs időm húst sütni, ezért félig őkészítettem a mártást és a felhasználásig fagyasztva tárolom.

A napokban étteremben vacsoráztunk, a töltött hús mellé kaptam csípős tejfölt. Annyira ízlett, hogy mindenképp szerettem volna otthon is elkészíteni. Annyit tudtam róla, hogy tejföl alapú, csípős, halvány rózsaszín színű és egyáltalán nem látszik benne semmilyen porított fűszer. Ekkor jutottak eszembe a Paprika Molnár Fűszerpaprika magolajai, amit ajándékba kaptam és már rég óta várta a polcomon felbontatlanul, hogy megkóstoljam. Pompás lett az első próbálkozásom is, azonnal kedvenc mártogatóssá léptettem elő a csípős tejfölt, ami igazán méltó párja a fokhagymával és egyéb zöldfűszerrel gazdagított tejfölnek.

A ribizli lekvár főzéséből maradt magos törkölyből még egy alkalomra való ribizlis limonádét is készítettem.

Kicsi kertben, kicsi ribizli termés lett. Gyönyörű szépek voltak a szemek a bokrokon, de a szépsége ellenére mégsem fogyott. Nem csodálkozom, gyerekkoromban én sem szerettem enni a piros ribizlit. Mivel nagyon kevés gyümölcs terem meg nálunk, elhatároztam, hogy olyan finomságokat készítek belőle, aminek hasznát veszem a konyhában. Először magnélküli lekvárnak fogtam neki, majd a megmaradt törkölyből limonádéhoz főztem ki az ízét a gyümölcsnek. Így tényleg csak nagyon kevés veszteségem lett, amit a komposztra dobtam ki.

A gyerekek hoztak haza az iskolából vagy nem tudom honnan már, két kis adag celofánba csomagolt aszalt áfonyát. Jó pár hónapja találtam egy remek receptet, de csak most próbáltam ki. [2019. júniusában sütöttem először]

Na, ez is a sose sikerül listán van igen előkelő helyen... de nem adom fel, rendszeresen próbálkozom. Új és újabb módokon rontom el. Hol túl sűrű, hol túl híg, hol túl édes, hol túl savanyú, de volt már csomós és főzelékszerű, vagy túl sok tésztát főztem bele, vagy épp nagyon keveset. Ami biztos, finom ízű paradicsomból főzni a legegyszerűbb és várhatóan a legsikeresebb.

Egy fakanálnyi vajat felolvasztottam, erre került 2 evőkanál liszt. Világos színűre pirítottam a lisztet, de nem volt olyan sok zsiradék, hogy ez egy krémszerű anyag legyen, inkább morzsás volt és jó illatú.

Felöntöttem hidegvízzel és habverővel megpróbáltam simára keverni. Végül megvártam, hogy felforrjon, kitartóan kevertem, ez jól besűrűsödött és majdnem úgy nézett ki, mint egy sűrű besamell mártás.

Felöntöttem 2 üveg házi paradicsomlével. Jó csomós lett ismét, de kitartóan a habverővel próbáltam elsimítani.

Kétszer sóztam, mert a natúr paradicsomlé nem volt sós, de elsózni sem akartam.

Cukor az ment bele jócskán, a recept eredetileg 2 evőkanállal írt. (A menzán nem is paradicsomlevest adtak, hanem paradicsom szörpöt, ha visszaemlékszem annak édes ízére.)

Amikor felforrt és még mindig csomós volt, botmixerrrel tökéletesen simára lehetett kevertetni. Ez után tettem bele a betűtésztát (Gondos Cekkertől) és mivel nekem ebből a receptből és ízlésem szerint is hiányzott a hagyma, ezért egy fej hagymát egészben és egy-két babérlevelet is még belefőztem az íze kedvéért.

Zellerlevelet nem mindig szoktam belefőzni, pedig tudom, hogy szokás azzal is ízesíteni.

A zellerlevelet régebben a fagyasztóban tároltam frissen tartó fóliába csavarva.

Az utóbbi években már, ha sikerült egy alkalommal több zellerlevelet is vennem, vagy esetleg volt a kertben, akkor inkább aszalógéppel megszárítottam és úgy tároltam.

*****

Hozzávalók:

• vaj
• liszt
• hőkezelt paradicsomlé
• só
• cukor vagy méz
• egy egész fej hagyma egyben
• egy-két levél babérlevél
• 1-2 szál friss vagy szárított zellerzöld
• betűtészta (Gondos Cekker) esetleg eperlevél tészta

A lakásfelújítás és a befőzés nem zárhatja ki egymást - morfondíroztam magamban ebéd közben, látva azt a nagy tál paradicsomot, amit még a tegnap előtti vihar előtt szedettem le előrelátóan/felelőtlenül a fiúkkal. Az előző tál leszedett paradicsom a hűtőben mementóként emlékeztet arra, hogy van annak a mondásnak is alapja, hogy mindent a maga idejében...
Az én helyzetemet megkönnyítette, hogy ma nem főztem levest és a befőzéshez szükséges üvegek fejjel lefelé várakoztak már a bevetésre.