Az imént ment el a Dóri és Nóri, tőlük kérdeztem meg, hogyan sütik a csirkemellet.

Dóri azt mondta, hogy ő fokhagymás tejben áztatja, 1-2 órát, majd kiveszi belőle, sózza, állni hagyja, majd panírozza. Liszt, tojás, morzsa, tojás morzsa.

Nóri azt mondta, ő ritkán süt csirkemellet, ő inkább palacsinta tésztába szereti sütni. Tejföllel és sajttal gazdagítva tálalja.

A Dóri&Nóri recept az lesz, hogy fokhagymás tejben áztatom, sózom, majd palacsinta tésztában kisütöm.

Az elmúlt hetekben egy ideig gyengélkedtem, de szerencsére nagyobb bajom nem lett, komolyabb gyógyszereket sem kellett szednem, viszont akkor kezdtem el fokhagymát enni, mert meg is kívántam és olyat sikerült vennem Mórahalmon a körforgalomnál (forrásként Makót említette az eladó), amitől nem mint Süsü, a sárkány vetett tüzet a szám, de azért szittya, ízes, zamatos és feszes gerezdjai vannak. Miután egy hétig fokhagymás pirítóson és fokhagymás krumplilángoson éltem és megközelíthetetlenné váltam az engem folyton körbelengedező

Ez kedvenc lesz, mert könnyű a pác, könnyű a sütés. Azért módjával, mert az olajban sütés sok olajat kíván és könnyen megég még olajsütőben is. Vagy még rá kell jönnöm a forszára.

Első próbálkozás, most sül.

Az első alkalommal, mikor készítettem, nem tudtam azonnal kisütni, ezért lefagyasztottam, majd később a fagyasztóból kivéve és a forró sütőbe téve sütöttem meg. Így is nagyon finom volt.

Maradékmentés. A hagymával, sóval bepácolt rántott cukkini végével nem birkóztam meg, mert eluntam a panírozást. Az ebből maradt sós, hagymás cukkínit használtam fel egy bolti zacskós carbonara szósszal és szintén a hűtőben maradt bulgurral.

A megpucolt fürjtojások egy továbbfűszerezett kecsöpös pácba kerülnek jó néhány napra. Már a készítést követően elkezdem kóstolgatni, ami csak akkor ér véget, amikor kiürül az üveg. Minden nap más íz fogad. Izgalmas kaland.

A megpucolt fürjtojások szeletekre vágott vöröshagymával együtt kerülnek egy tárkonyecetes páclébe.

Ritkán készítek lepényeket, de ezt a most kipróbált receptet kétszer is megismételtem a hétvégén. Nem különösebben készültem arra, hogy lepényt fogok sütni, ezt is kifejezetten a hűtőben lévő alapanyagok felhasználása sürgette.

Ajándékba kaptam egy nagyon szép padlizsánt. Eddig csak padlizsán krémet készítettem ebből a zöldségből, semmi mást, de egy padlizsán miatt nem akartam bekapcsolni a sütőt, ezért kerestem egy másik lehetőséget. Tudtam, hogy a padlizsánt lecsóhoz is használják, ezért a már meglévő, télire eltett üveges lecsó tovább ízesítését terveztem.

A hagymától sűrű lesz, a sót azonnal a hagymára teszem, hogy a hagyma puha legyen, vizet nem igazán adok hozzá mindaddig, amíg a hús a saját levét el nem fővi, igyekszem pöríteni, hogy pörkölt legyen és ne vízben párolt hús. Körülbelül itt tartok a pörkölt főzési tanulmányaimban. Részletesebben a receptben.

A HÍD ABC-ben karajt szerettem volna venni még zárás előtt nem sokkal, amikor már szinte teljesen elpakolták a húspultot, de kérésemet még a késői óra ellenére is teljesítették. Előkerült egy szép csontos karaj, szűzpecsenyével. Megvettem az egészet, így ismét készült egy kis adag tejben párolt szűzérme, zsírban sült rántott karaj, sőt, mivel volt egy kevés sonka és sajt is, néhányat inkább tekercsnek állítottam össze. A csontból pedig levest főzök. A hentes mindegyik húst konyhakészen adta át nekem, a karajt szeletekre vágva, a szűzpecsenyét egyben, és a csontokat háromba vágva. Boldoggá tett vele, mert nagyban megkönnyítette és meggyorsította a főzési időmet.

A házi disznó- és marhavágások elmaradása után a csontlevesek készítése a boltban kapható kínálatból új megoldásokra ösztönöz. Az elmúlt időszakban az oldalasból szoktam alaplevest főzni, ami csontos is, húsos is és sokféleképpen lehet felhasználni a levét és a főtt húsát is.

Mióta elkezdtem frissen darált húst vásárolni és nem itthon a saját darálómmal darálom, azóta lényegesen többször készül darált húsból étel, mint korábban és ez jóval kevesebb mosogatással, pakolással jár. Viszont a darált hús nagyon kényes termék, ezért hazaérve a lehető leghamarabb fel kell dolgozni. Akár éjjel is, egy sűrű nap után, amikor a család már lepihent és tulajdonképpen az én elmém is, csak a testem automatizálja magát a fazék mellett. Aztán jönnek a gyorsító ötletek. Így készítettem el egy fűszeres alapot éjjel egy paradicsomos szószos raguhoz a gyerekeknek paradicsom nélkül.

Mire a frissen készült lecsó a sok zöldségdarabolás után elkészül, addigra még az is megéhezik, aki nem is szereti a lecsót és inkább nutellás kenyeret eszik helyette. De az elszánt lecsóhívők sem mindig tudnak várni a végtelenig és tovább, na ekkor lehet bevetni számukra a hideg tejfölt a hűtőből.

Sokszor sok lecsót főzni elég unalmas feladat időnként. Néha jól esik leülni és zöldségeket darabolni egyforma méretűre, néha meg úgy érzem, soha nem leszek kész (időre). Az mindig egy jó pillanat, amikor elzárom a tüzet a fazék alatt, igen elégedett szoktam lenni ilyenkor magammal, mintha valami nagy tettet hajtottam volna végre. Pedig még csak ekkor kezdődik a tojásos lecsó készítése. Nem nagy kunszt, csak egy maceracsavar. De megéri.

Egyre több fokhagymát használok fel a főzéseim során, de szeretem a macerásabb részfeladatokat együltő helyemben megoldani hosszú időre. Ezért is készítettem most a frissen vásárolt fokhagymából sós krémet, amiből csak 1-1 teáskanálnyi mennyiséget használok majd a levesekbe, húsételekbe, pácokba, vagy csak egy kis olajjal és vízzel elkeverve lángoshoz.

A kertünkben elkezdett érni a paradicsom, de sajnos idén paprikát nem ültettem, ezért azt most Makón szereztem be a piacon, ahogy a hagymát, fokhagymát is.

A HÍD ABC-ben megláttam a szépen felfűrészelt velőscsontokat, ezért vettem 4 db-ot és hozzá még 4 db marhabordát. Csak mert a piacon vásárolt zöldségek hazahurcolásának legyen már valami igazi értelme is.