Az imént ment el a Dóri és Nóri, tőlük kérdeztem meg, hogyan sütik a csirkemellet.

Dóri azt mondta, hogy ő fokhagymás tejben áztatja, 1-2 órát, majd kiveszi belőle, sózza, állni hagyja, majd panírozza. Liszt, tojás, morzsa, tojás morzsa.

Nóri azt mondta, ő ritkán süt csirkemellet, ő inkább palacsinta tésztába szereti sütni. Tejföllel és sajttal gazdagítva tálalja.

A Dóri&Nóri recept az lesz, hogy fokhagymás tejben áztatom, sózom, majd palacsinta tésztában kisütöm.

A római tálban sült kakas már kétszer annyira lenyűgözött, hogy ma a fagyasztott csirkecombokkal ezt az elkészítési módot választottam.

Ez kedvenc lesz, mert könnyű a pác, könnyű a sütés. Azért módjával, mert az olajban sütés sok olajat kíván és könnyen megég még olajsütőben is. Vagy még rá kell jönnöm a forszára.

A szüleim nagyon finom riszeshúst tudtak készíteni, de inkább a testvéremnek volt kedvence, ezért legtöbbször akkor készült, amikor ő hazalátogatott az egyetemről. Mivel én ennek előtte kollégista voltam és rizst ettem rizzsel, ő meg sűrűn járt haza, hát kellett vagy 30 év, mire eljött az ideje annak, hogy a mit is készítsek a csirkeszárnyakból töprengés végül rizseshúsba torkolljon nálam. Azt hiszem, a lehető legegyszerűbb módját választottam.

Az első alkalommal, mikor készítettem, nem tudtam azonnal kisütni, ezért lefagyasztottam, majd később a fagyasztóból kivéve és a forró sütőbe téve sütöttem meg. Így is nagyon finom volt.

Kaptam egy új fűszerkeveréket, ezt próbálom ki most csirkecombok egyszerű tepsiben sütéséhez.

A római tálban akkor szeretek sütni, amikor van ideje sütés után még benne kihűlni annyira, amikor már fogyaszthatóvá válik. Viszont addig nem kell hozzányúlni. Igazi hétvégi gyorsan előkészíthető, időre elkészülő ebéd.