Néha előfordul, hogy nem minden megvásárolt citrom, narancs, mandarin lesz elfogyasztva, idővel kicsit megpuhul, megszárad a héja, sőt, a belseje is kiszárad. Szépen lassan ehetetlenné válik. A kezelt felülete miatt persze ez időnként borzasztóan hosszú ideig zajlik, addig csak teszem-veszem, rakosgatom egyik helyről a másikra a konyhában.

2020. májusában 10 kg almát mentettem meg és közben lejegyeztem mennyi minden készült belőle, az akkori jegyzetemet teszem fel most ide.

Alma számokban, napokban, napszámban.

Az leggyakoribb almamentő akció nálam az alma aszalás, nem évszaktól, hanem az almák állapotától függ. Ha látom, hogy az alma nem a kellő tempóban fogy, héja elkezd ráncosodni és akkor már tuti nem fogja senki jóízűen elropogtatni, akkor inkább nekiveselkedem, megpucolom és elrejtem az aszalt almákat a polcon. A gyerekek kutató szeme idővel rálel és örömmel elnassolják. Beteglátogatáskor is szoktam vinni friss gyümölcs helyett, ha azt épp nincs időm újonnan vásárolni.

Egyszerre nagyobb mennyiségű, egy érési idejű paradicsomot kaptam. Lecsófőzés előtt az aszalt paradicsomhoz készítettem elő a gerezdeket, hogy a belsejéből majd lecsót főzhessünk bográcsban.

Makón jártam a piacon, ott vettem 5 csokor friss kaprot (180.-Ft/db). Ez a mennyiség 1 tálcára elég az aszalógépbe. Egyszerűen levegőn szárítva nekem nem lesz olyan szép, ízes, mint géppel, ezért inkább pár órára betettem a gépbe.

Lehetőségem adódott arra, hogy biotermesztésből származó kukoricacsöveket vegyek. Azonnal lecsaptam az ajánlatra és kértem 20 csövet tegnap. Ma már sürgősen neki kellett állnom megpucolni, nehogy elfeledkezzek róla. Végre leültem a konyhában az egész napi mászkálás után és csöndesen a holnapi Angry birds 2 premierre készülve az 1-et hallgatva elkezdtem fosztani a csöveket.