2018 májusa óta része a háztartásomnak a kaukázusi kefírgombákkal való kefírkészítés. Egyszer sajnos túl sokáig voltak hűtőn kívül, ezért most már egy másik generációt nevelgetek, de a lelkesedésem irántuk töretlen.

 

Fortélyok I. - Műanyag vagy üveg eszközök

A legfontosabb, hogy a gombához nem érhetnek fém eszközök, ezért minden tároló és a kezeléséhez használt eszköz műanyagból, kerámiából vagy üvegből készült, amivel hozzáérek (műanyag gyömölcsmosó szűrő,  kerámia tálak, szilikonos lapát, műanyag tölcsér, szélesszájú üvegpalack).

Egy 1 literes műanyag, fedeles vödrös tejfölösdobozban érkezett 1 nagy maréknyi, sztrapacska méretű, hófehér gomba, tiszta csapvízben áztatva. Azóta már nálam 7,5 dl-es befőttesüvegben laknak.

Fortélyok II. - Csapvízben tárolás

A gomba néhány napot kibír etetés nélkül tiszta vízben, hűtőben tárolva, lezárt üvegében.
Nálam 5 napig állt ugyanabban a vízben, nem lett nyálkás a felszíne, de állítólag ha több napig nem etetjük, akkor a vizet érdemes naponta frissen lecserélni, a gombákat átmosni csap alatt, műanyag szűrőben és visszatenni a hűtőbe.

Amikor etetésre kerül sor, akkor a gomba áztató vizét és esetleg a nyálkát (én ilyet nem tapasztaltam rajta az első alkalommal) le kell mosni róla egy szűrőben a csap (zuhany) alatt.

Fortélyok III. - Etetés tejjel

A tiszta gombát víz nélkül egy kerámia edénybe teszem és felöntöm tejjel. Lehet friss, dobozos, homogénezett, pasztörizált, gyenge zsírtartalmú, házi tej, a lényeg a tejcukor, ami nekik a táplálékot jelenti.

Első alkalommal, tekintettel az 5 napos éheztetésre Csomádi tejet szerettem volna nekik adni, de sajnos bezárt, mikor érte ment a férjem. Viszont volt itthon "Riska 3,5 %-os természetesen teljes tej", ebből öntöttem rá kb. egy fél dobozzal.

Ez után a kamrába tettem a tálat, nem zártam le, mert szerintem kell levegő is a gombáknak, viszont le lehet takarni, mert a muslincák, por, stb. belekerülhetnek.

Szobahőmérsékleten érzik a legjobban magukat a gombák, ezért sem tettem a nálunk amúgy az üvegház által ennél jóval melegebb konyhába a pultra a lakóhelyüket.

Ha a hűtőben érleljük a gombát, akkor egyrészt tovább tart a kefírképződés, másrészt az elkészült kefír savanyúbb lesz (állítólag).

Mivel én alapvetően utálom a kaukázusi kefírt, de mégis csak hajtott a kíváncsiság, ezért én úgy gondoltam, hogy megpróbálom a 24 órás etetési időt kicsit lerövidíteni, ezért 18 óra múlva, ma reggel 10 órakor bementem a kamrába és megdöbbenve láttam, hogy valóban elkészült a kefír. Mint egy vastag tejszín vagy tejföl réget, olyan sűrű hófehér kefír lett a tál tetején, itt-ott látszódtak a jóllakott gombák, alatta a kicsit sárgás színű, vízszerű savó, aminek a tetejére felúszott a kefír.

Fortélyok IV. - kefír leszűrése

A tál tartalmát egy gyömölcsmosó szűrőbe öntöttem és egy szilikonos kenőlapáttal szépen átmozgattam a gombák közül a sűrő kefírt a szűrő alá tett tálba. Nem baj, hogy a savó és a kefír összekeveredik.

A gombák között nyúlós kapcsolat is volt, de ez is természetes jelenség. A gombák nem igazán törnek szét, a kenőlapáttal elég jól le lehet róluk választani a kész kefírt. Ez után a csap zuhanyával átmostam a gombákat, majd a legvégén egy szitába tettem a gombákat és ott is átmostam őket. Nyáron ezt a mosóvizet a virágok alá öntözöm.

Visszatettem őket hidegvízbe és most úgy várják a következő etetést.

A kész kefír enyhén savanyú, krémes állagú, nem igazán szénsavas jellegű, mert nagyon rövid ideig érleltem.
Első alkalommal egy kapucsínó pohárnyit ittam belőle, sokkal finomabb, mint vártam.

Fortélyok V. - szaporítás

A gomba az etetés során folyamatosan szaporodik és növöget, ezért amikor elér egy bizonyos mennyiséget, akkor lehet belőle tovább ajándékozni.

Felhasználás:

  • Kevert tészta gyümölcsökkel
  • Boszorkányfánk
  • Gofri