A darázsfészek egy fantasztikus kelt tésztás sütemény, eddig ritkán sütöttem, de mindig nagyon különleges volt. A mai egy kicsit túl/hirtelen sült, ezért ropogós lett a héja, amire rásült a cukros dió, ez abszolút a kürtős kalácsra emlékeztetett engem. Tudom, soha többet nem fog így sikerülni, de azért leírom még most frissibben a receptet, hátha.... egyszer... nagyon sokszor... bárcsak...
A finom lisztet, cukrot, sót és a citromhéjat alaposan elkevertem. Rátettem a hűtőből már jóval korábban kivett, de a fedeles edényben tartott szobahőmérsékletű öregtésztát és a két egész tojást.
A tejbe tettem 1-2 teskanál liszttet, 1 teáskanál cukrot és max. 2 dkg élesztőt. Habverővel alaposan elkevertem és megvártam, hogy felhabosodjon. Ezután öntöttem rá a lisztre, majd a #turbopiros keverőgéppel bedagasztottam.
A géppel bedagasztott tésztát kézzel átgyúrtam, gömbölyítve a kelesztőtálba tettem és kétszeresére hagytam kelni.
Miután megkelt, szilikonos felületre borítottam, nem liszteztem. Kézzel kilapogattam 2 ujjnyi vastagra és téglalap alakúra. A puha vajat rákentem, majd a cukros diót rászórtam.
Feltekertem.
Egy tepsit elővettem, erre rátettem egy tortakarikát. Nem, ez nem trükk, csak egyszerűen eltűnt a kapcsos tortaformám alja, viszont így utólag kiderült, ez így nagyon tuti lett (!)
A toraformát kibéleltem egy szilikonos, kerek tortapapírral (DM-ben kapható, aki kitalálta ezt, egy óriási szívességet tett a kerek idomokért, hála érte.)
A feltekert tésztát 2 cm-es darabokra vágtam egy nagyon széles pengéjű késsel, és a pengével a tortaformába helyeztem át a csigákat. Törekedni kell, hogy a dió ne peregjen ki a csigákból. A csigákat egymás mellé sorakoztattam koszorú formában. A felületüket megkentem olvasztott vajjal, hogy ne ragadjanak egymáshoz.
Néhány csiga eldőlt, nekem most nem lett tökéletes a koszorúm, de a kikandikáló diós belsők jól is mutattak és finomra megsültek. A végén az összes csigának találtam helyet a kapcsos tortaformában. A tetejét megkentem vajjal és ami kihullott a vágás közben dió, azt ráborítottam a tetejére.
Előmelegített sütőbe tettem. 180 fokon, légkeveréssel sütöttem 20 percig. Ekkor újra lekentem vajjal, visszatettem 170 fokra, de letakartam a tetejét egy szilikonos papírral.
20-25 percig sütöttem még. Kicsit megsült, de finom lett.
Mivel nem volt zárt a sütőforma alja, ezért az alsó tepsire kifolyt a vaj maradéka. Közel 1 evőkanálnyi vaj biztos megállt a tepsiben. A darázsfészket még forrón rácsra tettem, hogy ne maradjon a vajas tepsiben.
Forrón kóstoltam, ropogós lett az alja és a teteje, ráadásul diós és édes is. A tésztája pedig puha, éppen egy picit citromos.
Ez nem darázsfészek, ez egy diós kísértés. Fantasztikusan finom lett.
Hozzávalók a tésztához:
- 65 dkg finom liszt (Garat malom)
- 50 g kristálycukor
- 1 teáskanál só
- 1 kezeletlen héjú citrom reszelt héja
- 2 db egész tojás
- 25 dkg szobahőmérsékletű öregtészta
- 3 dl langyos tej
- 2 teáskanál liszt az élesztő futtatásához
- 1 teáskanál cukor az élesztő futtatásához
- 1,5 - 2 dkg élesztő (ha nem kerül bele öregtészta, akkor 2,5 dkg élesztő)
Hozzávalók a tésztához:
- 10 dkg puha vaj a töltelékbe
- 10 dkg darált dió
- 20 dkg kristálycukor
