Az alábbi receptet némi fintorgás közepette jegyzem le. Az újonnan kipróbált és megosztandó recepttár ötlete hamarabb jött létre, mint a mai menüm. Nem szégyen, ha valami nem úgy sikerül, ahogy elképzeltük.
Hideg sajtos cérnametélt saláta
Már a neve is rémisztő. Elképzelni a húslevesbe való tészta sajtmártásban mártózó vékony, tekergő szálait nekem igazán nehezemre esett, mégis elég inspirációt kaptam ahhoz, hogy ma rettenetes éhséges állapotomban kipróbáljam.
Egy kisméretű, lapos teflon serpenyőt vettem elő a kulimász készítéséhez. Kb. egy teáskanálnyi étolajat melegítettem fel, bár olivaolajat javasoltak, de ahhoz nem volt kedvem, meg talán el is fogyott, nem néztem utána. Jó az a hagyományos étolaj is kísérletezéshez - emeltem le a polcról a literes flakont, ami egy nagy befőttes üveget záró kupakban álldogál, hogy ne legyen minden csimjanszos az olajtól a közelében.
Bő teáskanálnyi szárított kaprot öntöttem rá, ami azonnal forró sercegésbe kezdett a teflonba érve. Lustaságomnak hála nem vettem elő fagyasztott kaprot, annak vízcseppjeitől valószínűleg a fülem töve is kapros epillálásban részesült volna. A kapor mennyiségét két dolog határozza meg. Az egyik az íz, a másik a látvány. Ha híg spenótszósz képzelsz magad elé a tányérodra, akkor adj neki bátran svungot, mikor megdöntöd az üveget, ha ki nem állhatod a kaprot (mint például én, aki a szagától is kiszalad a világból), akkor elég, ha a cirmos látványért teszel bele egy keveset, ahogy én is. Ennél kevesebbet nem ér beletenni, mert az már árulás, lévén nálam jobban nem utálhatod. Mielőtt még kakaóbarnára sülne a sok pofázástól és döntögetéstől a kapor, és füstölni kezdene az olaj (káros légszennyezőanyagokat kibocsátva), hűtsd le egy fél literes tejföllel az eddigi ételkezdeményt és óvatosan kevergesd mindaddig, míg sima nem lesz. Ha a teflonod jó viszonyban van veled, most fogja tudtodra adni, mennyire félreismert téged, ugyanis a forró teflonba érő hűtőhideg tejföl érintkezése minden jó hővezető anyagot sokkhatással ér. Lehetsz persze jópofa, és előmelegítheted a tejfölt, de ebbe nem szólok bele, mindenki úgy alakítja a kapcsolatait, ahogy akarja. Az én teflonom most sértődötten lóg a szögön.
A bugyogó kaproscirmos tejfölbe tégy egy húsleveskockát. Ha üzemikonyhához szokott vendégeket vársz, ettől a mutatványtól fognak a mennybe emelni dicséreteik által. Nekem túlságosan közönséges ízűvé varázsolta a műkocka. Ellenben így nem kell egyáltalán megsózni, mert minden kocka bőségesen sós. Amikor feloldódott a kocka is, akkor jön az állagmódosító anyag, az ízkompánia utolsó felvonása, a sajt.
Előre elmondom, az én hűtőmben csak feta volt. Nagy kár, de nem találtam égre-földre egy incifinci egyéb sajtféleséget sem. Az eredeti ajánló juhsajtot javasolt, ő is kényszerből tette bele, neki nagyon bevált. Ebből következően a még eredetibb forrás valmi kutyaközönséges sajtot javasolhat.
Miért fontos a sajt? Mert egyrészt finom. Ha különleges sajttal készíted, akkor az torony magasan javít az étel ízén. Meggondolandó, hogy ha jellegzetes ízű sajtot használsz erre a nemes célra, akkor szerintem hagyd ki a műkockát. Inkább tegyél bele egy kevés sót a legvégén, ha a sajt maga nem elég sós, de máskülönben vétek azzal a szárított rémülettel elrontani.
A sajttal összeforralod a kulimászt és kész is vagy a meló egyik részével.
A cérnametélt talán a legkörülményesebb tésztafélék egyike. Nekem nagymamám által gyúrt házi tészta állt rendelkezésre, de nagy szerencsével igazán jókat is lehet kapni a piacon. A cérnametéltet ki kell főzni. Ehhez én mindenféleképpen húslevest ajánlanék, természetesen nem kockából, hanem valódi anyagból. Az én fagyasztómban mindig van egy-egy adag húsleves vagy csontlé lefagyasztva. Ezt kiolvasztom, felforralom, kifőzöm benne a tésztát és leszűröm. A tálaló jénai edénybe öntöm a megfőtt cérnametéltet, ráöntöm a sajtos kulimászt, megvárom míg kihül és önmagában vagy köretként fogyasztom.
Így szólt a terv. Ellenben én tűzforrón lapátoltam befelé, mert már nagyon türelmetlen, de legfőképp éhes voltam.
"Forró. Sós. Fetás. A feta nem olvadt el - nyavajás feta. Sós. Iszonyú sós. Hol a kapor ebből? És ez finom? Na jó, eszem még egy tálkával, aztán majd csak akkor már, ha kihűlt." - morfondíroztam magamban, amikor neki láttam.
Eredetileg lejegyeztem 2008. november 23-án.