A HÍD ABC-ben megláttam a szépen felfűrészelt velőscsontokat, ezért vettem 4 db-ot és hozzá még 4 db marhabordát. Csak mert a piacon vásárolt zöldségek hazahurcolásának legyen már valami igazi értelme is.
A velőscsontokat és a bordákat hideg víz alatt leöblítettem. A nagy fazék aljára vízszintesen elfektettem a velős csontokat, erre tettem a húsosabb csontokat, hátha így a csontban marad a velő. Hideg vízben közepes lángon tettem fel főni, majd mikor szépen feldobta a habját, akkor egy leveszűrővel leszedtem róla a habot. Forralni nem szabad, ezért amikor megmozdul a tetején a víz, akkor lejjebb veszem a lángot a fazék alatt.
Bezöldségeltem, fűszereztem és most fő.
Amikor megpuhult a zöldség, illetve a bordáról le tudom már fejteni a húst, akkor lezárom a gázt alatta.
Késő este miatt valószínűleg hagyom kihűlni a levest és csak holnap reggel fogom elkezdeni a leszűrését.
Ekkora valószínűleg a zsír megdermed a tetején, amit leemelek egy szűrőkanállal, így kevésbé lesz zsíros a leves. Lehet, hogy ez szentségtörés, de a velőscsontot nem akartam éjszaka a hűtőben tárolni, viszont most egy leves miatt nem tartom fenn a családot hajnali kettőig.
Ha megfőtt, leszedem a zöldséget a tetejéről, majd a bordákat, majd óvatosan a velőscsontokat is kiemelem a fazékból.
Leszűröm a levest, ha szükséges, akkor ebben felforralom újra a velőscsontokat, amikből a velőt pirítós kenyérrel azonnal megesszük.
A levesbe tésztát főzök, illetve ha marad tiszta lé, akkor azt lefagyasztom későbbre.
A velőscsonttól jellegzetesen más íze van ennek a levesnek, van aki szereti, van aki nem.
*****
Hozzávalók:
- 4 db velőscsont
- 4 db húsos marhaborda
- répa
- petrezselyem
- zellergumó
- kelkáposzta (öklömnyi darab, a piacon a zöldséghez adták)
- karalábé
- vöröshagyma
- fokhagyma vagy házi fokhagymakrém
- paprika
- petrezselyemlevél
- őrölt bors
- 1,5 evőkanál só
- kenyér pirítósnak
- levestészta
*****
