A reggeli kávéba kortyolás után derült ki, hogy bizony ezt a tejet egy nappal hamarabb kellett volna meginni. Közel két palack volt még belőle a hűtőben, ezért úgy döntöttem, hogy az egyik üveget aludttejként fogom hasznosítani, a másikat viszont az éhes kaukázusi kefírgombáknak adom, hátha nem sértődnek meg és készítenek belőle kefírt, amit napokkal később is fel tudok még használni, így a tej nem vész kárba.

 

A befőttesüvegben, tiszta csapvízben, hűtőben tárolt, 4-5 napja nem evett kefírgombákról leöntöttem a vizet és átöblítettem csap alatt őket. A mosóvizet a virágok tövére szoktam önteni a kertben.

A gombácskákat egy mély kerámiatálba tettem, majd egy liter egy napja még iható, de már kissé megsavanyodott palackos tejet öntöttem rá.

Mivel elutaztunk, nem akartam a konyhában hagyni a táljukat a nyári kánikulában, ezért inkább betettem őket a hűtőbe. Általában a konyhapulton szoktam őket hagyni etetés közben, de ha nem tudom 16-20 óra múlva leszűrni és nem akarom, hogy megsárguljon, megkeseredjen a teteje, akkor inkább a hűtőbe teszem őket.

Közel 2 nap múlva szűrtem le a sűrű, finom, nem keserű, nem túl savanyú kefírt róla.

Örülök, hogy a megsavanyodott palackos tejet sikerült kétféle módon (aludttej és kefír) is megmentenem a kidobástól.

*****

Hozzávalók:

*****

Felhasználás: